Ólmozott üveg technika

Ólmozott üveg technika

Az ólomüvegről röviden: az ólmozottüveg igen régi nagy hagyományokkal rendelkező technika,

szerepe a gótikában és a szecesszióban volt a legjelentősebb,

de az aktuális építészeti és lakberendezési stílusokhoz is rugalmasan igazítható.

Ez a technika leggyakrabban nagyobb felületeknél használatos.

Az ablakok formája, mérete, osztása, üvegezése a belső tér jellegének egyik fontos

meghatározója. Az ólomüveg apró üvegdarabokból áll, amelyek ólom sínbe kerülnek,

majd az ólmok találkozását forrasztások rögzitik.

(Üvegbarlang munkája)

Az ólmozott üveg időszámítás után a II. században keletkezett.

Kissebb nagyobb üvegdarabokat egymás mellé helyeztek,

majd ólmott öntöttek az üvegek közzé.

A kihült ólom fogta össze az üvegdarabokat.

Ezek még elnagyolt, nem müvészi munkák voltak.

A művészvilág a bizánci kortól számitja az ólomüveg kialakulását.

Itt már művészi hatású diszítményeket találtak, mozaik elrendezésű,

figurális ábrázolású, festtett ólomüvegek voltak.

Azaz művészi hatásuak.

Magyarország legnagyobb ólomüvegező alakja volt: Róth Miksa.

 

 

 

"Róth Miksa 1865. december 26-án született Pesten. Apja, Zsigmond 1830-ban az észak-magyarországi Szendrőn született, majd 1856-ban Pesten vette felségül az ugyancsak pesti születésű Duller Máriát. Zsigmond (csakúgy, mint az ő apja, Sámuel) üvegesként dolgozott - 1859-ben avatta mesterré az 1860-ig fennálló Pesti Üveges Céh. Többek között az Ybl Miklós tervei alapján 1873-ban épített Fővámház (a mai Corvinus Egyetem), a régi Nemzeti Színház, a Vasudvar, vagy az 1877-ben épített Nyugati pályaudvar építkezésének az üvegese volt. Zsigmondnak és Máriának nyolc gyermeke született, közülük hárman választottak művészeti pályát. Zsigmond egyre jelentősebb vagyonából bérházakat épített (ezek közül egy ma is látható a Múzeum körút 19. szám alatt) - azonban élete végén csődbe ment és 1885-ben elszegényedve, korabeli szóhasználattal élve "vagyonbukottként" halt meg. (Sírköve ma is látható a Salgótarjáni úti temetőben.)
Miksa apja halálakor még nem volt húsz éves se, de már túl volt egy hosszú külföldi tanulmányúton és két éve készített festett valamint maratott üvegeket. 1885-ben átvette az apjától örökölt családi céget, azonban a Dohány utcából a kevésbé elegáns Kender utcába kellett költöznie. Házasságot csak tizenkét évvel később, 1897-ben kötött, amikor feleségül vette Walla Jozefin Emmát (1876. február 14. -1974. április 5.), Walla József cementáru gyáros lányát. (Walla József a terazzó és a mozaik csempe gyártásban komoly hírnevet szerzett magának - ma is számos bérházban és középületben láthatunk Walla-féle padlólapokat. Az 1896-os ezredéves kiállításon önálló "Cement csarnok"-kal mutatkozott be, amit Alpár Ignác tervezett.)
Róth Miksának és Walla Jozefának három gyermeke született: Amália (1899. december 25.-1989. december 7.) - aki apja halála után küldetésének tekintette, hogy annak üvegfestményeiből és mozaikjaiból múzeumot hozzon létre. Erzsébet (1898. november 4. -1994. augusztus 21.) és József ( 1904. július 12.-1984. január 9.) Miksa 1944. június 14-én, 79 éves korában halt meg Budapesten. Két testvére, Kálmán és Emánuel, valamint Márta nevű nővérének fia, Elek Artúr (aki a Nyugat című folyóirat szerkesztője volt) ekkortájt lett a holokauszt áldozata. Ma már csupán az Egyesült Államokban élnek Róth leszármazottak: nővérének, Helénnek a gyermekei, valamint Miksa egyetlen unokája, Róth Erzsébet fia, Móczár Zoltán."


© Fényi Tibor: Róth Miksa üvegfestményei a historizmustól a szecesszióig. Budapest, 2005. Kiadta a Róth Miksa Emlékház.
Kérjük, hogy amennyiben idéz a szövegből, azt a forrás megjelölésével tegye!

 

 

 

 

 

 



 

 

 

    Powered by: websos.biz